Az elk�vetkezend� egy h�ten, minden a norm�lis �temben haladt. Lisa v�gre visszat�rt az iskol�ba -, hab�r megv�ltozva, de ism�t er�teljesen. Amint a jelek mutatt�k, Mike nem besz�lt senkinek arr�l az �jszak�r�l, amikor Lis�t meger�szakolta, de l�that�an nagyon b�ntotta ez a dolog. Kevesebbet besz�lt, �s mag�ba fordul� lett. Gondolom a lelkiismerete miatt.

De nem csak Lisa �lete t�rt vissza a norm�lisba, hanem a sz�leinkk� is. Apa ism�t elutazott a munk�ja miatt, de most szomor�bban, mint az el�tt. B�ntotta �t is ez az �gy, �s nagyon sajn�lta, hogy nem maradhat vel�nk. B�cs�ztat�s�ra egy vacsor�t rendezt�nk neki, ami az �n meg�jult n�v�rem �tlete volt. N�gyfog�sos, el��tellel �s desszerttel. Az el��telt Lisa k�sz�tette, s�tem�nyt �n s�t�ttem, minden m�st anya csin�lt. D�sz�t�s gyan�nt n�v�rem rajzokat k�sz�tett egy hatalmas lapra, �s sz�nes pap�rokb�l k�l�nf�le vir�gokat hajtogatott. Igaz�n csod�s este volt. Minden vid�m volt, �s felh�tlen. A hangulat kedv��rt, m�g a sz�leink is le�ltek vel�nk egy j� kis p�kerpartira – zseton helyett babszemekkel.

Anya a v�ltoz�s rem�ny�ben kital�lta, hogy kitakar�tja az eg�sz h�zat, ami belefog telni j� p�r napba. L�tszik rajta, hogy pr�b�l meg�rt�bb lenni, �s modernesedni, de n�ha visszat�r a szigor� any�hoz, aki megszidja a gyerekeit. Van, amikor nem veszi �szre mag�n a r�gi hangnemet, �s van, amikor egy-egy kiab�l�s ut�n elcsendes�l, �s a gondolataiba mer�lve tov�bb folytatja a munk�t.

De minden j� ellen�re, az �n �letem m�gsem volt teljes. �gy �reztem, valami hi�nyzik bel�lem, mintha elszak�tottak volna valamelyik fontos r�szemt�l. Egy �lettelen b�bunak �reztem magam az emberek k�z�tt, akit ide-oda sodor a sz�l. M�skor �r�ltem volna ennek a nyugalomnak p�rg� �letemben, de akkor nem. T�l csendes volt minden, �s bevallom, t�bbet unatkoztam, mint egykor. Eg�sz h�ten erre kerestem a v�laszt: „Vajon mi hi�nyzik, �s m�rt �rzek �rt valahol m�lyen?”

V�g�l r�tal�ltam a megold�sra, szombat reggel�n. Nem kellett sokat gondolkoznom mi t�v� legyek, elint�ztem egy gyors telefont, �s m�r rohantam is. Nem sokkal k�s�bb oda�rtem Eliott McBookhoz.

A nap f�nyesen t�nd�kl�tt, �s egy felh� sem tark�totta az �gsz�nk�k eget. Madarak hangos csiripel�se �t�tte meg f�lemet, �s akaratlanul is elmosolyodtam. Milyen sz�p is a mad�rdal, ha �lvezi az ember. Eliott hatalmas h�z�nak a kapuj�ban meg�lltam egy pillanatra, �s �sszeszedtem gondolataim. Azt se tudtam mit fogok el�sz�r mondani, mit fogok k�rdezni, �s azt se tudtam mi�rt vagyok ott igaz�b�l, de besz�lnem kellett vele. Az eszem s�gta meg reggel, �s �gy �reztem � az, aki megold�st tud adni a probl�m�mra, vissza tud t�r�teni a r�gi ker�kv�g�sba.

Becs�ngettem h�t.

Geoffry nyitott ajt�t, mint mindig, �m ez�ttal nem a szok�sos g�tikus ajt�hoz vezetett, hanem egy egyszer�, barn�ra festett faajt�hoz. Halkan bekopogott, �s hallottam, amint bejelenti �rkez�sem. Egyb�l be is engedett, nem kellett sok�ig v�rnom. A szob�ban rendk�v�li �sszhang uralkodott. Kis dolgoz�szoba volt, egy darab �r�asztallal a k�zep�n, melyet k�t sz�k vett k�r�l. K�t piros, k�nyelmes �s puha fotel. Az �r�asztal k�zep�n egy �r�g�p hevert, f�lig tele�rt lappal, a bal oldal�n a k�sz�l� k�nyv meg�rt oldalaival, a jobb oldal�n �res lapok az �r�g�pbe, �s egy cs�sze, g�z�lg� fekete tea. Az egyetlen ablak, amely tan�rom h�ta m�g�l vil�g�tott r�nk, �rny�kot vetett az �r�g�pre.

- Szia Reese – K�sz�nt az �r�, �s hatalmas kez�t fel�m ny�jtotta, amibe belehelyeztem az �n – hozz� k�pest apr� mancsomat.

- Eliott – mondtam, mintha valami fontos szem�ly lenn�k. Tal�n egy �gyv�d, vagy egy h�res sz�n�szn�.

- Foglalj helyet – mondta, �s le�ltettet a vele szemk�zti piros fotelban. Beles�ppedtem a m�ly�re, �s h�trad�ltem, k�t kezemet a karf�ra raktam. – Hamarabb j�tt�l, mint v�rtam.

- Tudta hogy j�v�k? – K�rdeztem meglep�dve, �s belen�ztem m�lyk�k szemeibe. A h�tamon v�gigfutott a hideg, �s �gy �reztem magam, mintha egy j�slatba cs�ppentem volna bele.

- Ink�bb rem�ltem – v�laszolta Eliott, �s kortyolt egyet a te�j�b�l.

- M�rt?

- Mi�rt rem�ltem, vagy mi�rt tan�csoltalak ki a csoportb�l? – Halv�ny mosoly jelent meg a sz�ja sz�l�n, �s m�g egyet kortyolt a kez�ben l�v� cs�sz�b�l.

- Is-is – v�laszoltam.

- �desap�d megmutatta a f�zeted, �s �n elolvastam – Mi? Apa megmutatta a �n f�ltve �rz�tt f�zetemet, amit rajtam �s a sz�leimen k�v�l senki nem l�tott m�g? Egy�ltal�n a l�tez�s�t sem tudja senki! – �sszess�g�ben a m� remekre sikeredett, m�r ami meg van bel�le. Carla szem�lye igen er�s, �s j�l megtervezett, ak�rcsak a mell�kszerepl�k�. A t�rt�netvezet�s, a v�letlenek, �s a szerepl�k viselked�se p�ld�s. Mindent remek�l �br�zolt�l.

- Ez�rt nincs sz�ks�gem a tan�csaira �s az �r�ira? – M�g mindig nem �rtettem. Pr�b�ltam nagyon okosnak �s �rtelmesnek t�nni, de a felsz�n alatt teljesen �ssze voltam zavarodva. Mi�rt nem akarja Eliott McBook, hogy �r�kat vegyek t�le?

- Nem – most m�r v�gk�pp nem �rtettem ezt az eg�szet. – Tudod Reese, az �r�imon minden egyes tan�tv�nyom k�l�n-k�l�n figyelem meg. A t�bbiekkel ellent�tben, te mindig egyed�l dolgozt�l, �s l�tsz�lag eredm�ny n�lk�l. Vannak emberek, �r�k, akik tanulj�k az alkot�st, �s vannak, akik tehets�ggel sz�letnek. Az ut�bbib�l nagyon kevesen vannak, �m ann�l h�resebbek. V�lem�nyem szerint, te is ebbe a csoportba tartozol, csak id� k�rd�se, mikor t�nsz ki a t�megb�l.

�s ekkor, mint a vill�mcsap�s meg�rtettem mindent. Olyan gyorsan furakodott az elm�mbe a gondolat, hogy k�ptelen voltam kiverni. Sz�val lehet bel�lem m�g h�res �r�, ez nem csak �lmodoz�s? Magam el�tt l�ttam harminc�ves �nmagamat, amint al��r�sokat osztogatok egy bev�s�rl�k�zpont f�ldszintj�n, �s emberek sz�zai gy�lekeznek, csakhogy r��rhassam nevem az � frissen v�s�rolt k�nyv�kre.

- Sz�val �n szerint, nincs m�r mit tanulnom, �s ha fektetek bele el�g er�t, akkor h�res is lehetek? – k�rdeztem egy kis hallgat�s ut�n, mik�zben Eliott McBook letette imm�r �res cs�sz�j�t.

- Nem teljesen. Ha el�g er�s vagy, �s el�g kitart�, h�res leszel. �m ahhoz, hogy mindez megt�rt�njen, rengeteget kell m�g tanulnod.

Nem �rtettem. Akkor mi�rt rakott ki Eliott McBook a csoportb�l, hogyha sokat kell m�g fejl�dn�m. Hisz mindent, amit csak lehet, t�le tudok megtanulni. Vagy egyed�l kell r�j�nn�m a dolgok menet�re?

- Akkor mi�rt nem maradhatok a csoportban? – K�rdeztem.

- N�ha jobb mag�nyos farkasnak lenni a falk�ban – kortyolt egyet a te�j�b�l, majd folytatta. – Szeretn�m, ha magam tan�thatn�lak meg t�ged az �r�s mibenl�t�re. �r�ln�k neki, ha mindent �n magyar�zhatn�k el, �s a seg�ts�gemmel a csillagok k�z�tt landolhatn�l. Ezt elmondtam �desap�dnak is. Megk�rtem, hogy had tan�tsalak t�ged k�l�n, csoporton k�v�l, de � nemet mondott. Azt felelte, nincs r� keret.

Szemeimmel a cip�met kezdtem el vizslatni, �s elszomorodtam. V�gre itt lenne az alkalom, hogy valaki v�ljon bel�lem, �s a p�nz megakad�lyoz. V�gre meg lenne a lehet�s�gem, hogy boldog legyek, kit�rl�dj�n ez az �r bel�lem, de a mindent ir�ny�t� pap�rcetlik �s f�mek nem engedik. S�rni szerettem volna, de nem tehettem. Ott, Eliott MyBook dolgoz�szob�j�ban nagyon k�nos lett volna. S�rni akartam, elfutni, elmenek�lni a gondok el�l.

- Van egy aj�nlatom sz�modra Reese – a sz�vem hatalmasat dobbant Eliott v�ratlan megsz�lal�s�t�l. – Tan�talak, de csak egy felt�tellel – k�v�ncsian v�rtam a folytat�st. – Minden nap seg�tesz Geoffrynak a munk�ban, �s ezzel kifizeted az �rab�rt, persze a sz�leid enged�ly�vel. Megegyezt�nk? – Barna kezeit fel�m ny�jtotta, �s �n �r�mmel megfogtam.

H�t m�gis van rem�ny? M�gis lehetek h�res? Az �lmaim val�ra v�lhatnak?