A vas�rnap f�nyess�ggel k�sz�nt�tt r�nk. Ilyen vil�gos �s meleg nem volt m�g tavaly augusztus �ta. �rezhet�en k�zeledett a forr� �s tikkaszt� ny�r, kev�s es�vel. Igaz�ndib�l �n nem szeretem a nyarat, mert rengeteget s�t a nap, s minden kisz�rad. Ezzel ellent�tben a telet sem szeretem, mert akkor meg nagyon hideg van, �s minden�tt fagyott szem�t hever.

Nem, �n ink�bb az �szt szeretem. Mikor a z�ld lomb� f�k aranys�rg�v� v�ltoznak, majd lehullatj�k leveleiket. Ilyenkor az utakat hatalmas lev�ltornyok bor�tj�k, amibe a kisebb fi�k �s l�nyok �lvezettel ugranak bele. Eml�kszem, r�gen �n is �gy tettem.

Azon a napon, amikor anya is megtudta, hogy mi t�rt�nt Lis�val, elint�zett egy gyors telefont, �s apa vas�rnap reggelre m�r itthon is volt. Egyb�l bement n�v�rem szob�j�ba, �s � is kifaggatta err�l az eg�sz �gyr�l. Mikor v�geztek, anya �s apa elvonultak kettesben �s megbesz�lt�k, mi lesz a k�vetkez� l�p�s.

A d�nt�s v�gleges. Lisa addig nem megy iskol�ba, am�g fel nem �p�l. Szerintem ez �gy van rendj�n. Ki kell pihennie mag�t, �s fel kell dolgozni a m�ltat, el kell fogadnia a t�rt�nteket. Persze m�r nem lesz az, aki azel�tt volt, de az�rt megpr�b�l �gy viselkedni, mint r�gen. Neh�z lesz, de t�l lesz rajta. Rem�lem.

A nagy meleg h�tf�n is folytat�dott. N�ha j�tt egy-egy h�v�sebb id�szak, de v�gre levehett�k tavaszi kab�tjainkat, �s �lvezhett�k a meleget. Mindenki sokkal boldogabb lett, �s kev�sb� stresszes, csak �n �reztem �gy, hogy egy mer� g�rcs vagyok. Tal�n Lisa miatt, vagy csak az�rt, mert a kedd k�zeledett, de egyre biztosabban �reztem a remeg�st, amely sz�nni nem akart, �s ezt Meg is �rezte rajtam.

- Na ki vele, mi b�nt ennyire? – K�rdezte suli ut�n, hazafel� menet.

Most elj�tt az ideje – gondoltam, - hogy Meg bebizony�tsa, � a vil�g legjobb bar�tn�je. �gy, h�t elmes�ltem neki, mi t�rt�nt n�v�remmel, �s megk�rtem, tartsa a sz�j�t.

- Jaj Reese! – Mondta. – Ha b�rmi kell, csak sz�lj! Ap�m ismer mindenkit! Pikk-pakk el tud int�zni b�rmit!

Meg apja orvos. A szomsz�d v�ros k�rh�z�ban dolgozik, �s esk�sz�m, t�bb embert ismer, mint ak�rki m�s. Azt nem mondom, hogy h�res, de sokan ismerik, �s dics�rik. Nagyon eszes hapsi, �s mindent megtesz, hogy a feles�ge �s a gyerekei boldogok legyenek. Igazi f�rj! Nem mondom, hogy az �n ap�m nem az, de neki nincs annyi kapcsolata, mint Meg apj�nak.

- Rendben – v�laszoltam, majd el is hallgattam.

Hogyan is tudna egy orvos seg�teni Lis�n? A m�ltat m�r nem v�ltoztathatja meg. A gy�gyszerek meg csak t�nkretenn�k. A legeslegrosszabb sors, amit ember valaha kaphat. Szerintem.

- De t�nyleg! – Er�sk�d�tt. – Ha pszichol�gus kell, ha plasztikai seb�sz, vagy ak�rcsak egy j� k�lt�ztet�, nyugodtan sz�lj. Igaz�n nem teher.

- K�sz�n�m Meg – mondtam �s meg�leltem. Tudom, hogy vigasztalnia kellett volna, de ez volt a megfelel� ott, az �ton hazafel�.

Mikor haza�rtem, csak apa volt otthon. Szabads�got vett ki p�r napra, am�g minden rendbe j�n. Most, hogy el�l�ptett�k, vesz�lyesebb itthon maradnia, de a f�n�ke sz�z sz�zal�kosan egyet�rtett vele. Piszok egy m�zlija van. Anya sajnos nem kapott enged�lyt halaszt�sra, de �gy is j�.

Hiszen Lisa ki se kel az �gyb�l. Odakapja az �telt, italt, �s mindent. Csak WC-re j�r ki, �s f�r�dni, ahol �r�kat t�lt. A legzavar�bb mindenben, hogy a sz�leink nem sz�lnak r�. Persze �n meg�rtem, de az�rt a sokknak is van hat�ra. Nem szabadna ennyire belem�lyedni. M�g vesz�lyes is lehet.

Mikor bevittem neki a vacsor�t, m�g aludt. Akaratlanul is le�ltem az �gya sz�l�re, �s n�ztem, ahogy alszik. Gy�ny�r� szeme csukva, v�r�s haja k�cosan �gnek meredt, �s a teste gondtalanul betakarva. Nem tudom mi�rt, de elmosolyodtam. Nekem van a vil�gon a legszebb n�v�rem, �s �n csak most veszem �szre – gondoltam. – B�rcsak �n lehetn�k �. B�rcsak olyan gy�ny�r� kapcsolatom lenne, mint neki. B�rcsak engem er�szakoltak volna meg.

S�rni kezdtem. B�rmit megtettem volna, hogy levehessem a terhet gy�ny�r� �s okos n�v�remr�l. Sz�rny� volt �gy l�tni, mint aki �ppen halni k�sz�l. Teste picinek t�nt, arca kisl�nyosnak, �s � maga gy�moltalannak. Ott s�rtam az �gya sz�l�n, arcomat a kezembe temetve, �s arra gondoltam, milyen volt r�gen Lisa. Visszaeml�keztem, amikor megl�ttam kez�ben Carla t�rt�net�t, amint elmondja any�nak, hogy �rok, az est�t Thomas Leiberrel – jaj, de m�s volt akkor! �nz� �s bek�pzelt, most viszont csak egy �rtatlan kisl�ny, akit meger�szakolt valami r�szeg f�rfi.

Le akartam r�la szedni mindezt. Megv�ltoztatni a m�ltat, megtenni a lehetetlent. A r�gi Lis�t akartam, aki az �js�gj�t olvassa �s duzzog. Azt a Lis�t, akivel egyezs�get k�t�tt�nk. A n�v�remet akartam.

De ami megt�rt�nt, megt�rt�nt. Lisa megv�ltozott, m�s lett. Mag�ba fordult, �s egy olyan vil�gba �lmodta mag�t, aminek mi nem voltunk a r�szesei. �s ez nagyon d�h�tett.

- Kelj fel! – Ki�ltottam r�. Tiszt�ban voltam vele mit teszek, �s tudtam, m�rges lesz. �n is az voltam. Lisa morgott egyet, �s a fej�re h�zta a takar�t. – Kelj fel, besz�ln�nk kell!

- Hagyj�l – mondta er�tlen�l, �s beh�z�dott a falhoz. Ler�ntottam a fej�r�l a takar�t, �s magam fel� ford�tottam. Ellenkezett, meg is karmolt, de v�g�l is �n gy�ztem.

- Nem csin�lhatod ezt – mondtam bele a szem�be, mikor v�gre lenyugodott. – Nem lehetsz ilyen… - kerestem a megfelel� sz�t – megal�zott! Mi van, ha m�r nem vagy sz�z? Nagy �gy! Legal�bb tudj�k, hogy van benned kur�zsi! �s nem kell tudnia senkinek, hogyan t�rt�nt, mi nem mondjuk el.

Lisa k�vette a p�ld�m, �s � is s�rni kezdett. Ugyan m�g mindig szor�tottam a kez�t, hogy ne tudjon elb�jni, de � m�r nem er�lk�d�tt. A teste ellazult, �s r�zk�dott a zokog�st�l. Az �n b�tor n�v�rem s�rt, �s �n b�ntottam meg. Megb�ntott voltam �n is.

- Nem fekhetsz itt az id�k v�gezt�ig! Nekem sz�ks�gem van r�d!

- Jaj Reese! – Lisa meg�lelt, �s egym�sba borulva s�rtunk, mint m�g soha. �letemben nem �reztem m�g ilyen k�zel magam n�v�remhez. Akkor nem Lisa Murray volt, a sz�leink id�sebbik l�nya, hanem Lisa Murray, a n�v�rem, az egyetlen, akiben b�zhatok.

- Engedj be a vil�godba, �s �n seg�tek neked – s�gtam a f�l�be.

A nagy s�r�st anya szak�totta f�lbe. D�h�s volt r�m, ami�rt megr�kattam Lis�t. N�v�remet betakargatta, majd elaltatta. Nagy szid�st kaptam, de nem �rdekelt. Tal�n ez majd rendbe teszi n�v�remet.

***

K�r�lbel�l hajnali kett� lehetett, amikor kiny�lt a szob�m ajtaja. Aludtam ugyan, de a kilincs nyikorg�s�ra fel�bredtem. Kinyitottam a szemem, �s f�leltem. Megijedtem, �s olyanok j�rtak a fejemben, hogy egy bet�r� az. Lelki szemeim el�tt l�ttam, ahogy a testem v�rben �szva fekszik az �gyban, �s valami m�ni�kus jel�t karcolja a hasamra.

A sz�vem a torkomban dobogott, �s kiugrani k�sz�lt. K�ptelen voltam nyelni, �s a l�legz�s is nehezen ment. Hirtelen �gy �reztem, mindenem viszket, �s meg kell mozdulnom. �m a f�lelem �tvette az ir�ny�t�st az eszem �s az akaratom felett. Mereven fek�dtem a takar�m alatt, �s rettegtem. Ord�tani b�rtam volna, de inamba sz�llt a b�tors�gom. Reese Murray egy gy�va ny�l!

A l�ptek egyre csak k�zeledtek. Hallottam a puha talpak landol�s�t a parkett�n, �s nem sokkal k�s�bb meg�lltak mellettem. �reztem, ahogy a takar�m felemelkedik, �s m�r nem tudtam v�rni. �sszeszedtem minden b�tors�gom, �s feln�ztem.

A sz�vem sebesebben dobogott, mint valaha, �s rettent�en nagy �s s�lyos k� esett le a sz�vemr�l. Helyet szor�tottam, �s beengedtem �gyamba n�v�remet. Nem �rtettem mit keres itt, mi�rt j�tt, m�rt ilyen k�s�n, de tudtam, r�m van sz�ks�ge. A bizalm�ba fogadott, �s megnyitotta a kiskaput sz�momra, az � vil�g�hoz. A besz�dem hat�sos volt.

Lisa beb�jt mell�m, �s fej�t a mellkasomra tette. Nem tiltakoztam. Tudtam, ez kell neki. Most nem volt helye durc�skodni, ell�kni magamt�l. �nsz�nt�b�l j�tt hozz�m, �s nem ap�hoz, vagy any�hoz. Engem tisztelt meg, �s �n elfogadtam.

Sok�ig csak hallgattunk, �s n�zt�k a plafont. V�g�l �n sz�laltam meg.

- Mi�rt j�tt�l ide?

Lisa m�ly leveg�t vett, �s neki kezdett. Nem tudtam, mit akar mondani, �s hogy l�nyeges-e, de v�gig kellett hallgatnom, az � �rdek�ben. Nem akartam semmit elsz�rni, ez Lisa est�je.

- Ne haragudj r�m – mondta. – Igazs�gtalan voltam. Ak�rhogy is �rt engem b�nt�s, ti is ugyan�gy szenvedtetek. Anya, aki �pol, apa, aki szabads�got vett ki. �s te, a h�gom, aki kih�zott a szarb�l. Nektek se lehet k�nny�, �s �n csak magamat sajn�ltatom. Sz�rnyen rossz testv�r vagyok.

- Dehogy vagy! – V�gtam vissza. Lehet, hogy rossz ir�nyba tereltem �t? F�lre�rtett volna?

- De igen – folytatta. – Sosem tan�tottalak semmire. Fi�zni, sminkelni, �lt�zk�dni, ahogy egy rendes n�v�r teszi. Mi folyton csak veszekedt�nk, nem j�rtunk el k�z�sen sehova. Elvesztett�nk tizenn�gy �vet, amit egy�tt t�lthett�nk volna.

- Van m�g id�nk b�ven - vigasztaltam, �s megszor�tottam.

- Annyi mindent nem tudok r�lad. Folyton csak b�ntottalak, �s elrontottam mindent. A k�l�n�r�k, az a sr�c… - elcsuklott a hangja. Tudom is mi�rt. Mert azon az est�n l�tta el�sz�r, amikor meger�szakolt�l. Rosszul esett neki.

- Ha nincsenek a k�l�n�r�k, nem ismern�m Jess-t. Ha nincs az a bizonyos este, nem tudn�m mi az igazi cs�k. Neked k�sz�nhetem a boldogs�gom, a szerelmem.

Igaz�b�l ez nem �gy volt. Egy�ltal�n nem tudtam h�nyad�n �llunk Jesszel, �s hogyan tov�bb. Csupa k�rd�s voltam, de ezt Lis�nak nem mondhattam el. Min�l jobb sz�nben kellett felt�ntetnem, hogy visszanyerje az �nbizalm�t. Erre sz�ks�ge volt.

Azt hiszem, a besz�lget�s mer�tette ki, de v�laszul m�g megszor�tott. Nemsok�ra a l�legzete egyenletess� v�lt, ami el�rulta, m�r alszik. Nyitott szemmel fek�dtem az �gyban n�v�rem mellett, �s csak hallgattam. Visszakaptam. P�r �r�ja m�g olyan k�zel �reztem magamhoz, �s most meg m�r eg�szen k�zel. A sz�vem legm�ly�n. A lehet� legk�zelebb volt hozz�m, �s m�gis hi�nyzott. De m�r nem �gy, ahogy r�gen.